Soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz! (Márai Sándor)

2010. február 27., szombat

Röviden

Az utóbbi időben nappalos műszakban dolgoztam, tegnap volt az első szabadnapom. Regenerálódásra, pihenésre szántam az időt: játszottam a gyerekekkel, olvastam, zenét hallgattam... stb. Emiatt tegnapról mára csúsztattam ezt a bejegyzést.

Elsőként Sebestyén régi-új fogacskáiról adnék hírt. Eddig is érezhető volt egy picike dudor, ami már áttörte az ínyét, de mostanra nem csak egy kis "bumszlival" mosolyog a világra, hanem két (!) kibújt fogacskával. Ha jól emlékszem keddről szerdára virradó éjjel sírt kiemelkedően sokat. Igaz, még nincsenek kint teljes valójukban a kis gyöngyök, de a kanál és a pohár is szépen kocog már étkezésekkor. A másik "örömhír", hogy megtanult "Süti, süti pogácsát" készíteni: ha ő is úgy akarja, tapsikol, amikor hallja a mondókát. :)

Benjámin a szokás szerinti - havi - takonykórban szenved. Elvileg megérkezett az allergiavizsgálat a fül-orr-gégészetre, de telefonon ennél több információt nem árultak el. Jövő héten kiderül. Addig is homeopátiás golyókat kap, hogy kitisztuljon az orra.

Mi Krisztával jól vagyunk. Jól, csak fáradtan. Ráadásul ez a ronda idő: esik az eső, erősen fúj a szél, az ég mindenhol szürke, a fák még kopaszok, a fű barna... Az embernek kimozdulni sincs kedve.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése


A megjegyzések moderálás után kerülhetnek ki a blogba!