Pontosan 5 éve, ebben a pillanatban bújt ki a pocakból első fiam, Benjámin Csongor. Pécsett, a Baranya Megyei Kórház egyik szülőszobájában, Dr. Bódis József professzor segítette a világra.
Torka szakadtából ordított, s én alig láttam őt a könnyeim fátylán át. Néztem, ahogy leszívják a váladékot a torkából, orrából, majd remegő kezekkel elvágtam a gumitömlő állagú köldökzsinórt. Mint egy kiskutya, úgy kísértem át fürdetés után a csecsemős nővért a vizsgálóba, ahol egy gyerekorvos megnézte, hogy mindene megvan-e a babónak. Aztán felöltöztették, pólyát is kapott, s végre a karjaimba vehettem.
Csakúgy mint Sebinek, neki is a Micimackót énekeltem. Abbahagyta a sírást, s hatalmas, kéken világító szemeivel pislogott rám. Mintha csak azt mondta volna: "Ezt a hangot ismerem!". Órákat énekeltem ezt neki, még mikor a pocakban volt. Míg Krisztát összevarrta az orvos, fel-alá sétáltam a kisfiammal, s énekeltem, dúdoltam neki.
Na tessék, könnyek szöktek a szemembe az emlékektől...
Torka szakadtából ordított, s én alig láttam őt a könnyeim fátylán át. Néztem, ahogy leszívják a váladékot a torkából, orrából, majd remegő kezekkel elvágtam a gumitömlő állagú köldökzsinórt. Mint egy kiskutya, úgy kísértem át fürdetés után a csecsemős nővért a vizsgálóba, ahol egy gyerekorvos megnézte, hogy mindene megvan-e a babónak. Aztán felöltöztették, pólyát is kapott, s végre a karjaimba vehettem.
Csakúgy mint Sebinek, neki is a Micimackót énekeltem. Abbahagyta a sírást, s hatalmas, kéken világító szemeivel pislogott rám. Mintha csak azt mondta volna: "Ezt a hangot ismerem!". Órákat énekeltem ezt neki, még mikor a pocakban volt. Míg Krisztát összevarrta az orvos, fel-alá sétáltam a kisfiammal, s énekeltem, dúdoltam neki.
Na tessék, könnyek szöktek a szemembe az emlékektől...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
A megjegyzések moderálás után kerülhetnek ki a blogba!