2009 utolsó napját írjuk. Egyik barátom ma reggel pontban 7:25 perckor felhívott boldog új évet kívánni. Szerintem picit eltévedt, mondjuk 24 órát, de annyi baj legyen. Bár nem misztifikálom túl e nap jelentőségét (ugyanúgy lefekszem este aludni, s ugyanúgy felébredek reggel, mint máskor), nem haragudtam érte, már bő fél órája ébren voltunk. Mondanom sem kell, hogy a gyerekek ébredtek előbb, mi még tudtunk volna aludni, de a "főnökök" nem hagytak. :)
Tegnap este átmentünk édesanyámékhoz, átvittük, amit apósék hoztak egyik nap. Egy kis háztáji, már feldolgozott husikát. Persze a magunk részét levettük belőle. :P
A történet lényege az, hogy hazafelé lementünk a szuterénba, előkotortuk anyuval gyermekkori emlékeim egy részét, egy nagyobb bőröndöt, ami tele van képregényekkel. Ugyanis egy ideje már tervezgettem, hogy megpróbálom Benivel e módon is megszerettetni az olvasást. Nem mintha nem szeretne, de a nyomtatott nagybetűkkel mégis könnyebben boldogul, főleg ha szép színes és a korosztályának való képekkel fűszerezik a történetet. Választásom a Bucó, Szetti, Tacsi történetekre esett. Pár füzetnyi van belőle, ám a gyerekek mániája az ismétlés, így nem aggódom, hogy hamar megunná.
Ma, ebéd után bele is vetettük magunkat a történetekbe. Beni odaült mellém, magához ölelte az egyik plüssállatát, s nézte a képeket, figyelte a történetet. Aztán következett a második füzet, majd a harmadik is. Nem kell homéroszi lélegzetű és bonyolultságú mesékre gondolni, körülbelül 32 darab A4-es oldalról van szó füzetenként. A lényegük ugyanaz: a kutyusokból álló csapat - Bucó, Szetti, Tacsi és Micike -mindig túljár a csalni próbáló banda - Főnök, Umbi, K.O. és Patkány - eszén. Néha összefognak, néha kitolnak egymással. Mókás, aranyos, kedves és helyenként ismeretterjesztő is.
S ha már a gyermeki léleknél időztünk kicsit: Aloha rávett, hogy regisztráljam magam a Facebookon, s naponta pár perc erejéig fárasszam az agysejtjeimet a FarmVille nevű játékkal. A dolog lényege az - ahogy korábban már említettem a fent nevezett személynek is -, hogy az ember minél nagyobb parasztot neveljen az általa irányított kis fickóból/lányból. :D
Növényeket kell vetni, állatokat tartani, fejleszteni a farmot, szomszédokat szerezni... stb. Soha nincs vége és nincs is igazi célja, hacsak nem az, hogy az ember kissé kiélhesse a kreativitását a rendelkezésére álló díszek, épületek, növények és állatok segítségével. Időnként felbukkannak mókás elemek is, mint például a szójától bezöldülő - alien - tehenek.
2 megjegyzés:
Nem mondod, h van még Bucó, Szetti, Tacsi?! O.o Megvan az összes egy doboz mélyén, csak arra várnak, h a gyerkőc nagyobb legyen :D
Nem, nem mondom. Csak annyit mondtam, hogy nekem is megvan pár rész még gyerekkoromból, s ezeket előszedtük.
Megjegyzés küldése
A megjegyzések moderálás után kerülhetnek ki a blogba!