Soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz! (Márai Sándor)

2009. november 5., csütörtök

H1N1 vs. Háziorvos: 1:0

Pár perce hívott fel az unokatestvérem, azt kérdezte, hogy mi beoltatjuk-e Benit a H1N1 védőoltással. Diplomatikus válaszként megkérdeztem, hogy az óvodában talán már osztogatják a papírt a szülőknek? Megtudtam, hogy még nem, de hamarosan elkezdik.

Elmondtam neki, hogy ha rajtam múlik, nem adatom be a gyereknek a vakcinát, mert az azt körülvevő kommunikáció minősége, a hosszútávú teszteletlensége és az alapvető bizalmatlanságom az ismeretlennel szemben azt mondatja velem, hogy ne!

Megérdeklődtem, hogy a háziorvosukkal beszélt-e már. Igen, de okosabb nem lett tőle. Ugyanis a háziorvos kitérő választ adott. A kérdésre, hogy be kell-e oltatni, érdemes-e beoltatni a gyerekeket, azt találta válaszolni a mélyen tisztelt háziorvosuk, hogy se igent, se nemet nem mondhat, ez a szülő döntése. Nem vállalhat és nem is vállal felelősséget, sem azért, ha beadja és baj lesz, sem azért, ha nem adja be és baj lesz. De mégis, valami információ az oltásról? Válasz: "Nézze a TV-t!"

Ez aztán gyermekorvos a javából! A média csatornáin keresztül meg azt kapjuk, hogy milyen kevesen igénylik, s milyen sok a féligazság és tévedés az oltással kapcsolatban. Így ne tessék csodálkozni...

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése


A megjegyzések moderálás után kerülhetnek ki a blogba!