Magányos farkas

Körülbelül egy hónapja ünnepelte a Hubble Űrtávcső (Hubble Space Telescope - HST) a 19. születésnapját. 1990. április 24-én lőtték fel a Kennedy űrközpontból a Discovery űrrepülőgéppel.

Közel egy hónapig tartott, míg végre elkészíthette az első képet a hétköznapi ember számára semmitmondó NGC 3532 nyílthalmazról.

Rengeteg (körülbelül 570 ezer) gyönyörű képpel és tudásanyaggal (több mint 880 ezer megfigyelés mintegy 29 ezer objektumról) gazdagította az emberiséget, annak ellenére, hogy többször kellett javítani, szinte a fellövése óta problémákkal küszködött. Többek között neki köszönheti a Plútó, hogy 2006. szeptember 7-én visszaminősítették törpebolygóvá (134340), továbbá megpillanthattuk a holdjait is: Charon, Nix, Hydra.

S hogy mégis miért érdekes számomra a Hubble a mai napon???

A válasz oly prózai: nemrég hozták nyilvánosságra azokat a Földről (!) készített felvételeket, melyeken az Atlantis űrsikló és a Hubble Űrtávcső látható a Nap előterében bemutatott kozmikus balettben.

Május 12-én, a felbocsátás után egy nappal az űrsikló még 260 km-re volt a HST-től, de a 0,3 s időtartamú tranzit során készített fotó tanúsága szerint a rakodótér ajtaja már nyitva állt.

A következő napon készített felvételen az Atlantis már csupán percekre volt a befogástól.

Talán megfordul a fejedben, hogy miért fontos ez itt és most?!

A tervek szerint 2014-ben új műszert küld fel a NASA és az ESA: a James Webb Űrtávcsövet. (Míg a Hubble a látható és az infravörös fénytartományban is dolgozik, a Webb már csak az utóbbiban fog.) Tekintve, hogy most 2009-et írunk, nagyon nagy a valószínűsége, hogy utoljára érintette emberi kéz a világűrben a Hubble-t.

John Grunsfeld a 7 órás és 2 perces űrséta során több javítást is végzett.

A búcsú

Ezt követően magára marad, míg végül rendszerei le nem állnak. Ám reméljük, hogy addig az űrkutatás nagy ikonja még rengeteg gyönyörű új képpel örvendezteti meg "rajongóit".

Forrás: MCSE, NASA