Péntek van, hajnali 6 óra. Apóséknál - Kriszta szüleinél - vagyunk, Dunaföldváron. Egy kis kikapcsolódás a kánikula idején. Itt is meleg van, de messze jobban érezzük magunkat, mint otthon, a panelban. Bár tegnap majdnem hazamentünk, illetve én szerettem volna hazamenni.
Kicsit hipochonder - vagy hypochonder - vagyok, csak a saját WC-nket, fürdőkádunkat, törölközőinket, ágyunkat és ágyneműnket vagyok képes fenntartás nélkül használni. Persze, csak ha kellően tiszta mind. Kriszta viszont maradni szeretett volna - érthető -, s mivel ismer, azonnal fel is kínálta, hogy ha szeretném, kitakarít. Nem azért, mert eget verő kosz lett volna bárhol is - átlagos kertvárosi háztartás -, hanem hogy megnyugtasson. Így aztán nekiszegezte a Domestos-t a fürdőkádnak, mosdónak és a WC-kagylónak. Kért tiszta és természetesen alaposan átvasalt törölközőket, ágyneműt is. Közben én kiporszívóztam a leendő hálószobánkat, beleértve a foteleket és magát az ágyat is.
Egyszóval: maradtunk.
Benike egész nap mamázott, a többiek leejtve: mama adjon enni, mama játsszon vele, mama beszélgessen vele, mama csináljon neki strandot egy lavórban a fa alatt, mama üljön is mellette mindvégig, mama fürdesse este, mama meséljen... stb. Érthető: szegénykém élvezte, hogy van aki most rá és csak rá figyel, s nem attól van oda-vissza, hogy a Sebi mekkora barna macit termelt a pelusba. Mi ezt, ha megszakadunk, sem tudjuk biztosítani neki. Most kiélvezhette.
Bár a nyakamat elfeküdtem, a derekam fáj, alig aludtam - idegen ágy és idegen ágynemű -, de a fiúkért és legfőképpen a páromért boldogan vállaltam be ezt a kis kellemetlenséget. Egyébként se rossz itt... ;)
Folytatás:
Hazaértünk. Húgom volt olyan kedves és hazaröppentett minket. A buszon megfőttünk volna. Igaz az ősi bölcsesség: "Mindenhol jó, de legjobb otthon!" Majd jövő héten repetázunk, ha jobb idő lesz.
Zárásként egy kép Benikéről, hogy mi mindenre képes a gyermeki fantázia: így válik egy régi talicskából és egy kerékből versenyautó.
(A jogi közleményért görgess a lap aljára!)
Folytatás:
Hazaértünk. Húgom volt olyan kedves és hazaröppentett minket. A buszon megfőttünk volna. Igaz az ősi bölcsesség: "Mindenhol jó, de legjobb otthon!" Majd jövő héten repetázunk, ha jobb idő lesz.
Zárásként egy kép Benikéről, hogy mi mindenre képes a gyermeki fantázia: így válik egy régi talicskából és egy kerékből versenyautó.
(A jogi közleményért görgess a lap aljára!)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
A megjegyzések moderálás után kerülhetnek ki a blogba!