Soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz! (Márai Sándor)

2011. január 25., kedd

Volt, nincs, lesz

Mint azt már január 15-én is említettem, rendeltem valamit az USA-ból. Konkrétan egy Kindle WiFi e-könyv olvasót (röviden e-olvasót). Az UPS 17-én, délelőtt 10:50 perckor kicsi kezecskéimbe helyezte a várt csomagomat, amit bősz fényképezések közepette ki is bontottam, bő fél óra múlva. Addig hagytam akklimatizálódni, kint ugyanis elég hideg volt.

Sok összehasonlítási alapom nincs, de nekem nagyon megtetszett a kütyü. Összehaverkodtunk, megszelídítettük egymást, csiszolódtunk. Egy fantasy témájú könyvet ki is olvastam rajta, maximálisan elégedett voltam mind a kép minőségével, mind az eszköz kezelhetőségével, mind az élménnyel. Néhányan azzal (ellen)érvelnek, hogy az igazi könyvnek nyomda-papír-festék illata van, s ezt az élményt nem pótolhatja semmi sem. Tetszik, nem tetszik, igaz, hogy ennek biza' nincsen semmiféle illata. Viszont az is tény, hogy speciel én nem azért veszek könyvet, hogy szagolgassam. Ha mégis rám törne az esszenciális vágy, beugrom a közeli könyvesboltba és bedugom a fejem két szimpatikus polc közé, oszt' csóközön.

Szóval és betűvel... Ott tartottam, hogy...

Megkaptam a csomagot 17-én, kibontottam, fényképeztem, beüzemeltem, fényképeztem és olvastam, olvastam, olvastam... Aztán 22-én reggel egy halvány, vékony, fekete, vízszintes csíkot (műveltebbek kedvéért: vonalat) fedeztem fel a kijelző felső harmadában. Mintha megrepedt volna, de ahhoz túl egyenes volt és nem is lehetett érezni tapintással sem a hibát. Kikapcsoltam, akkor nem látszott. Visszakapcsoltam és az eddigi egy csík (vonal) helyett immár kettőt találtam egymástól 1 mm-re.

Nem írom le, mit mondtam... Ettől féltem, ugyanis az angoltudásom nagyon sokat kopott az évek során. Persze a nincsből nem nehéz kopni. Korábban ugyanis azt az információt kaptam, hogy a garanciális ügyeket mindig élőszóban, telefonon... Mennyi is az USA-ba a percdíj mobilon???

Agyaltam, s másnap megpróbáltam emailben elintézni az ügyet. Persze, nekem is azt mondták, hogy telefonáljak, s ha nem tudok angolul, kérjek meg valakit, akiben bízom. Újra agyalás... Felhívtam sógoromat, mondtam neki, hogy egy 35ezres kérdésem volna, telefonos segítséget kérek. Nem problémázott: "Semmi gond, megoldjuk holnap!". OK, elküldtem neki a lényeges információkat emailben. Csak egyet nem: a bankkártyám számát, mert ilyesmit mégse így kéne...

Másnap délután, valamivel 16 óra után hívta fel az Amazont. Persze kérték a kártyám utolsó négy számjegyét, amiért gyorsan felhívott sógorom. Megadtam, s innen már sínen volt a dolog. Illetve lett volna. Csakhogy... azaz: de!

Szerencsétlen amcsik egyszerűen képtelenek felfogni, hogy a világ nem körülöttük forog. Kitalálták, hogy az UPS futárszolgálatnál regisztráljam be a hibás Kindle-t, mint csomagot, kérjek azonosítószámot és követést, valamint fizessem ki a szállítás költségét, amit majd a csomag megérkezése után visszafizetnek az Amazon-os fiókomban megadott számlaszámomra. Több levélváltás után - elképzelni nem merem, hogy miket írhattam nekik a fordítóprogram instrukciói alapján - végre sikerült megértetnem velük, hogy ez nekem nem jó üzlet - de nekik se -, mert az UPS innen minimum 120 ropogós amcsi dodóért vinné vissza a hibás eszközt. Egy másik magyar srác tapasztalataira alapozva kértem, hogy biztosítsanak nekem egy UPS-es címkét, amivel az Amazon fizeti a visszautat, mivel az így olcsóbb (~21 USD) nekik is. De ezt is csak akkor fogták fel, mikor konkrétan megírtam, hogy hahó, 120 dolcsi, a Kindle meg 139 újonnan... Megéri visszatéríteni a fuvarköltséget?!

Egyébként végig nagyon kedvesek voltak, megköszönték az észrevételeimet, sajnálkoztak a hibán és remélték, hogy még hallanak rólam (ezt azóta már biztosan megbánták). A hazai kereskedelmi kultúra ehhez képest... tisztelet a kivételnek!

Ma reggel végre megérkezett emailben a kinyomtatható címke, beregisztrálva az UPS-nél. Holnap felhívom őket, hogy mikor tudnak érte jönni. Netán jó lesz úgy is, hogy amikor kihozzák a cserekészüléket, akkor odaadom a futárnak emezt?

Ja, azt nem is mondtam, természetesen kapok egy másik Kindle-t. Persze ez is kalandos ám, nem megy csak úgy, ukmukfukk! Ugyanis odaát, az óceánon túl természetes, hogy az emberek hitelekből élnek, mindenhol hitelkártyát használnak. Ezt hívják ősmagyarul credit card-nak. A normális bankkártya ellenben, amit a mai magyar valóságban a legtöbb ember használna (ha lenne a számláján pénz), a debit card. Kettő között annyi a különbség az Amazon szempontjából, hogy a credit kártyán "mindig" van fedezet, a debit-en meg csak a számlán található összeg erejéig (legalább is általában).

A cserekészüléket pedig a következő metódus szerint küldik: beterhelik a kártyára az új Kindle árát, majd kérik a teljesítést. Ezután kiállítják az eszközről a számlát, majd mivel ez garanciális csere, visszautalják az összeget a bankszámlára. Ez credit-nél nem téma, van fedezet. Na de debit-nél... ott a buli: tarts minimum 160 dodónak megfelelő forintot a számládon, amíg ez a tranzakció le nem zajlik, vagy megáll a folyamat ott, hogy nincs fedezeted!!! :-P Extra bónuszként: vannak olyan bankok (név nélkül), ahol mind a beterhelést, mind a teljesítés kérést kifizetésnek értelmezik (debit esetében) és kétszer utalják el a pénzedet... Az Amazonos ügyintéző meg szidja a csámpás magyar anyákat.

A történet jelenleg ott tart, hogy csomagolják a cserekészüléket, a cseréért levont pénzt már vissza is utalták, én holnap hívom az UPS-t a hibás Kindle visszaszállításáért. Lélekben kicsit megtörten, idegileg picit kikészülve, de várom a további fejleményeket.

Végszóként, avagy a szegény embert az ág is húzza: az októberben vásárolt karórám elfelejtett világítani. Mivel még garanciális, felküldik a fővárosi szervizbe. Lehet, hogy csak elemgond, de a garancia akkor is garancia. Érdemes nekem holnap felkelnem? :-/

Ui: Majd az új Kindle-ről készülő képeket töltöm fel.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése


A megjegyzések moderálás után kerülhetnek ki a blogba!