Tervek, álmok, eredmények és kaja

Először is, hadd kezdjem egy jó hírrel: -24 kg! Bizony, bizony, megvan a kitűzött cél fele. Jó, nem igaz, nincs kitűzött cél, egyszerűen csak egészségesebb akarok lenni. De ettől függetlenül ami tény, az tény: nagyon büszke vagyok magamra! :D

Szerdán voltam orvosnál, a szokásos vasamért, s akkor méredzkedtem. Ugyanaz a mérleg, havi szinten egy alkalom. Ellenőrzésként, szigorúan, nem sorvezető gyanánt! De gondolkodom egy fürdőszobain is. Tudod, teljesen tudományosan oldanám meg: elmennék korán reggel az orvosomhoz, megmérném magam nála, majd hazamennék és megmérném magam a saját mérlegen is. Így kiderülne, mennyi a két mérleg közötti különbség, s már könnyedén kikalkulálható lenne az új mérlegen is a "valós" érték.

Ma reggel mondta is Krisztám, hogy a pocakom már csak jelzés értékű. Nem kis csúsztatás, de hálás vagyok neki. Ami viszont szintén tény, hogy kiléptem a tükörtojás klubból. Tudod, amikor már akkor a hasad, hogy csak tükörből látod a tojásaid. Sőt, megerősítést nyert a sejtésem is, miszerint, a fogyás együtt jár bizonyos testrészek hosszának növekedésével is. Férfiaknál! ;)

Önbizalommal felvértezve úgy döntöttem, Kriszta rábeszélése nyomán, hogy nekiugrok a jogosítványnak. Jövő héten keresek egy oktatót, vagy iskolát. Könyvem már van, online tesztet is töltöttem már ki. Nulla tanulással, annyi tudással, ami az évek alatt rám ragadt gyalogosként, utasként, biciklisként. Kapásból dobtam 75 métert százalékot. Megbuktam, hogyne buktam volna meg, de kezdésnek jó. Aztán csináltam még párat, hoztam ezt a szintet. Kicsit olvastam a KRESZ könyvből (főleg a fogalmak rész megy nehezen a fejembe), azóta fele-fele arányban bukok és megyek át. Attól függ, milyen a kérdéssor. Mondhatsz, amit akarsz, szerintem biztató. Aztán majd kiderül.

Ugyanezen önbizalomtól hajtva jelentkeztem egy állami álláshirdetésre is. Még új fotót is raktam az önéletrajzomba. A jelentkezési határidő augusztus 31-e volt, 29-én kaptam egy levelet, hogy betöltötték az állást. Kicsit néztem, aztán leesett: már megvolt, kit vesznek fel, csak kötelező volt meghirdetni. De legalább várták volna meg az 1-jét... Jó lett volna, nyugis melónak látszott és fizette volna a TB-met, amit, jelenleg, más híján, nekem kell állnom.

Van más nagy hírem is! Elkezdődött a suli. Bizony, Sebi elsős lett, Beni meg felsős.

Az iskola kapujában

Sebi első benyomásai jók. Tetszenek neki a tanító nénik, második nap már feladatlapot is töltöttek ki. Körberajzolós, színezős. Azt mondta, mindent megtalált, mindent jól csinált. De az ének órát unta, azokat a dalokat tanulták, amit ők óvodai ballagásra is gyakoroltak, heteken át.

Beni nem túl beszédes. Eddig nincs baj, az új osztályfőnök közvetlennek, kedvesnek hat. Fiatal, azt mondják, lelkes, de tud rendet tartani. Bár Benire csak ritkán volt panasz, akkor sem súlyos dolgokért, remélem, hogy minden rendben lesz.

Ajándékként megkaptuk a könyvek árát tartalmazó kimutatást és csekket. Tudom, Sebi ingyen kapja, de az angolt nem, mert az nem kötelező tantárgy. Lényegtelen az összeg. Nem kevés, de ki tudjuk fizetni.

Ami viszont nagyon felnyomta a vérnyomásomat, az az volt, hogy az önkormányzat döntése alapján, mostantól a diétás étrenden lévő gyerekek nem kaphatnak az iskolától tízórait és uzsonnát. Csak ebédet. Ne kérdezd, mi az oka, egy Noé előtti helyi rendeletre hivatkoznak. Amit ugye, meg is lehetne változtatni, de minek... 

Szerencsétlen szülő hiába akarja kifizetni az amúgy drágább étkezést, nem engedik. Inkább csomagoljon minden nap, a gyerek meg aszalja a táskájában a kajáját. Az iskola meg nem biztosíthat hűtőt. Ergo, röviden: az ételallergiás gyerek nem kapja meg ugyanazon feltételeket, nem egyenrangú polgára a városnak és hazánknak, mégis kötelessége az iskolában maradni délután négyig. Aki ezt kitalálta, megszavazta és jónak tartja, annak innen küldök egy szívlapátot, szeretettel.

Jövő héten felkeresek pár képviselőt. Levélben, emailben, telefonon, személyesen, kit hogy sikerül. Kicsit verem az asztalt, mert ez nem korrekt. Elsősorban a gyerekekkel szemben nem az.

S ha már kaja:

Tepsis fasírt

Igen, én sütöttem. Nem először csinálok ilyet, de ennyire fura még sosem volt. Az íze jó, srácok is, Kriszta is eszi, mint kacsa a nokedlit, de a bal felső részen az a lyuk... Mindegy, ha ki szeretnéd próbálni, leírom az összetevőket: darált hús, zsemle, tojás, fűszerek (só, bors, fokhagyma, apróra vágott zöldség zöldje, őrölt pirospaprika). Arányok: 1 kg húshoz kell 1,5 zsemle és 3 tojás. Persze, a zsemlét lehet kenyérrel is pótolni, illetve a tojásból sem kötelező a kétszeres mennyiség, le lehet menni akár 1:1-re is. A képen látható tepsis fasírt 2 kg sertéslapockából, 3 zsemléből és 6 tojásból készült. Ha szereted, nyugodtan rakhatsz bele apróra vágott vöröshagymát is, elrontani nem fogod. ;) Mikor kiveszed a sütőből, öntsd le róla a húslevet. Vagy a lefolyóba, vagy újrahasznosításra, ízlés kérdése. Így nem ázik el a hús, miközben hűl.

Én nem eszek hozzá kenyeret, épp elég van benne. Viszont nagyon szereti a friss paprikát, paradicsomot, savanyú uborkát, céklát, citromos teát, sört. Egy kétujjnyi darab bőséges tízórai, uzsonna. Kis körettel még ebéd is lehet, de vacsorára csak jó emésztésűeknek javallnám. Tömör, laktató.