Szinte minden héten megkapom ezt a kérdést. Ha nem én, akkor rokonaim. Mit mondjak? Hogy ott a blogom, olvasd el?! Van itt más is, nem csak életmódváltás, nem biztos, hogy ezek érdekelnek másokat is.
Hogyan csinálom? Megpróbálom összefoglalni. Nem, most nem kezdem el elölről. Csak címszavakban:
1.) Szeresd magad! A nap 24 órájában önmagaddal vagy összezárva.
3.) Légy türelmes önmagadhoz! Felfelé is fokonként jöttél, lefelé se akarj zuhanni.
5.) Légy kész megbocsátani önmagadnak az elhibázott lépéseket! Még senkit sem szidtak jobbá.
7.) Bízz, higgy az erődben, önmagadban, abban, hogy a cél elérhető számodra is! Mindenkinek az.
10.) Ha megtorpansz, ha úgy érzed, nem megy, vagy kisiklott valami, lépj vissza az 1. pontra! Nincs semmi baj, ez teljesen természetes!
Igazából ennyi az, amit útravalóként ITT és MOST adhatok. De minden egyéntől függ, hiszen mindenkinek a saját útját kell bejárnia. Változhat a sorrend, a pontok elnevezése, tartalma, akár az egész teljesen máshogy nézhet ki a saját listádban. Ez nagyon, nagyon, nagyon rendben van. Te te vagy, egyéniség, individuum, önálló galaxis, saját univerzum. A te tested, a te lelked. Ismerd meg! ;)
De akkor mégis, hogyan csinálom?
Érdekel, komolyan?
Nincs egy konkrétan meghatározható stratégia, vagy módszer benne. Egy dolog biztos, s ezt te is megteheted: jelentősen csökkentettem a szénhidrátbevitelt.
Nem, nem csak a cukrot, hanem a szénhidrátot általában. A pékárukat egy az egyben kihagyom. Ha mégis ennék kenyeret, akkor az extrudáltat veszem magamnak. Három szelet már bőséges reggeli májkrémmel, szalámival... stb.
Kenyérfélék helyett rengeteg zöldségfélét (paprika, paradicsom, kígyóuborka, savanyúságok), gyümölcsöt (alma, banán, barack, körte) eszem, emellett trappista sajtot, tejfölt, kefirt fogyasztok.
Persze, ha olyan étel van, amihez tésztát eszünk, nem finnyáskodom. De nem kell púpos tányérnyit enni! Apropó, adagok: nincs repeta. Egy adag és kész. Ha finom, később is finom lesz. Hagyok időt a testemnek, tegye a dolgát.
S abból se csinálok gondot, ha éppen a zsíros kenyeret kívánom meg. Eszek és kész. Nem három szelettel, s nem kéttenyérnyi adagot! A hagyma meg hadd fogyjon, pusztítsa a kórokozókat! :P
Nasi sincs! Te kis huncut! :D
Sok folyadékot iszom, minimum 3 litert. Legfőképp vizet, de mivel teafüggő vagyok, azt sem hagyom ki. Ebbe, feldolgozott cukor helyett, némi mézet rakunk (a többiek is ezt isszák) a citromlé mellé.
Mivel a sok folyadék egyet jelent a rengeteg vizelettel, oda kell figyelni a só- és ásványi anyag bevitelre. Ezt multivitaminnal és mezei konyhasóval oldom meg. Tudod: NaCl. A már említett tejfölbe, kefirbe ideális. Vagy csak natúr: kávéskanálnyi a nyelvemre és egy-két pohár vízzel leküldve a pocakba.
Kis kitérőként jegyzem meg, hogy igen, először-másodszor nagyon fura. Nem mondanám, hogy undorító, vagy gusztustalan... stb., de furának fura. Pedig, a só a legfontosabb a víz mellett, ha a táplálkozásról és a szervezetünk kiegyensúlyozott működéséről van szó. Szinte mindenre kihat. Csak pár példa a sóhiány tüneteiből: fáradtság, ingerlékenység, izomgörcsök, koncentrációzavar, fejfájás, gyakori vizelés, gyorsabban öregedő bőr, gombásodás...
Egyszerűen megállapítom, hogy van-e elég só a szervezetemben. Gondolj arra, mikor teleeszed magad, s még tukmálják az ételt. Már gondolni se tudsz rá, képtelen lenné lenyelni bármit is, de csak kínálgatják. Ha eszel is, nem esik jól. Pont így vagyok a sóval is. Kávéskanálnyi a nyelvemre és pár másodpercnyi szopogatás. Mint a cukorkát. Ha nem érzem azonnal az ízét, vagy épp igen, de kellemesnek érzem, már megy is rá egy-két pohár víz.
A só egyik legbarátibb szokása, hogy megköti a vizet. Ezzel lehetővé teszi, hogy a szervezetünk optimálisan működjön, mindenhová jusson megfelelő mennyiség ebből az éltető elemből. Persze csak akkor, ha iszunk is. Mondjuk, aki megfelelő mennyiségű sót és vitaminokat, valamint ásványi anyagokat eszik, ezzel nem lehet gondja, kivéve, ha kifejezetten szomjaztatja magát. Sóra, vitaminra, legfőképp a C-re, egyszerűen muszáj inni.
A másik jó szokása, s ebben szintén kéz a kézben jár a vízzel, hogy csökkenti az éhségérzetet. Nem arról beszélek, hogy evés helyett sós vizet iszom. Arról beszélek, mikor este úgy érzem vacsora után 1-2 órával, hogy éhes vagyok. Nem, nem vagyok, az agyam tudja. Valójában szomjas vagyok, s ha nem akarok éjjel rengeteget WC-re mászkálni, nem nyelhetek le egy vödör vizet, hogy csökkentsem ezt az érzést. Ilyenkor jól jön a só-víz kombináció.
Hölgyeim, a végére hagytam az aduászt! Mit gondolnak, mivel árthatnának a legtöbbet a narancsbőrnek? Igen... ;)
Naponta ötször étkezem, kisebb adagokat, mint korábban. Körülbelül 2-3 hét és a szervezet átáll, a gyomor kezd összébb húzódni, csökken a szervezetben a gombák mennyisége, s így csökken az édességek utáni vágy is. Éhen halnak, hogy őszinte legyek.
Majdnem elfelejtettem: olajos magvakat is rendszeresen fogyasztok! Mogyorót, tökmagot, szotyit. Reggelire, tízóraira, uzsonnára, gyümölccsel párosítva, ideális választások lehetnek. Igen, kitaláltad, sósan! :D
Majdnem elfelejtettem: olajos magvakat is rendszeresen fogyasztok! Mogyorót, tökmagot, szotyit. Reggelire, tízóraira, uzsonnára, gyümölccsel párosítva, ideális választások lehetnek. Igen, kitaláltad, sósan! :D
Látod, semmi trükk. Némi odafigyelés, némi változtatás az étrendben. Nem kell hozzá kifutni, kitornázni a lelked, csak megfelelő mennyiséget és minőséget enni, inni. Élni az életed.
Utószó: Tisztában vagyok vele, hogy az általánosan elfogadott álláspont szerint a só káros és túl sokat eszünk belőle. A fentiek az én egyéni megfigyeléseimet tartalmazzák. Emellett orvosokkal beszélgettem és online előadásokat hallgattam. De én magam semmiféle egészségügyi végzettséggel nem rendelkezem. Amit leírtam, saját tapasztalataim és az említett beszélgetések, előadások alapján írtam. Ezért nem biztatok senkit sem arra, hogy ugyanazt tegye, vagy egye, amit én.
Utószó: Tisztában vagyok vele, hogy az általánosan elfogadott álláspont szerint a só káros és túl sokat eszünk belőle. A fentiek az én egyéni megfigyeléseimet tartalmazzák. Emellett orvosokkal beszélgettem és online előadásokat hallgattam. De én magam semmiféle egészségügyi végzettséggel nem rendelkezem. Amit leírtam, saját tapasztalataim és az említett beszélgetések, előadások alapján írtam. Ezért nem biztatok senkit sem arra, hogy ugyanazt tegye, vagy egye, amit én.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
A megjegyzések moderálás után kerülhetnek ki a blogba!