Pár szó volt csupán

Hol is kezdjem?

Az elmúlt napokban a határozottan több időt tudtunk együtt tölteni Krisztával. Vagy ha nem is többet, de minőségben jobbat. Ennek csúcspontja - számomra - a fülbevaló vásárlás volt, mely szép csendesen átfordult óravásárlásba is. Ez utóbbit én kaptam. Semmi flanc, egy egyszerű ezüst fülbevalóról és egy olcsóbb Timex óráról van szó. Szegény ember vízzel főz, vagy mi... Nekem úgy tűnt, hogy pár napra visszatért az a boldogság az életünkbe, amit még jegyespárként, fiatal házasként éltünk át.

Ma reggel azonban összetört a lelkem. Kriszta olyasmit mondott el, amiről már jó ideje tudnom kellett volna, ami előtt eddig a tudatlanságomból fakadó értetlenséggel álltam, s ami komolyan érinti a közös életünket. Pár szó volt csupán. Nem mondta ki könnyen, s önmagát hibáztatta, de mindezek a legkevésbé sem csökkentik a kimondott szavai hatását. Mielőtt rosszra gondolnál: nem, nincs harmadik személy a kapcsolatunkban.

Úgy érzem, jelenleg képtelen vagyok folytatni a blogomat, így bizonytalan időre felfüggesztem az írást.

Visz' lát'!

Ui.: A fiúk jól vannak.