Becsületes csaló

Tegnap délután Beni és Kriszta kimentek a strandra pancsolni. Beni nagyon szeret ide járni, végre pár óra szórakozás öcsi nélkül, anyával. :D

Mint már kitalálhattad, Sebi és én itthon maradtunk, már csak azért is, mert a törpös épp aludt, mikor a család másik fele lelépett. Körülbelül 2 órát szundíthatott, majd hangos elégedetlenkedés közepette adta hírül: szomorú, hogy senki nincs mellette, mikor felébredt. Magyarra fordítva: ordított a kiságyban, hogy vegyem ki.

Sűrű bocsánatkérések közepette engedelmeskedtem a parancsnak, amit Sebi királyunk elégedett ujjszopással, s ebből fakadó csenddel fogadott és hálált meg. Beletelt jó néhány percbe, mire lerakhattam őfelségét anélkül, hogy megint kiabálni kezdett volna, s nyújtogatni a kezét felém, hogy bizony vegyem csak őt vissza, de rögtön, vagyis inkább azonnal.

Nagy sokára önként lemászott az ölemből, de nem telt bele sok idő, hogy visszakéredzkedjen. A képlet egyszerű: körbejárta a lakást, nem találta Krisztát - "Anja! Anja!" - , így apára fanyalodott. Hanyatt dobta magát az ölemben, megragadta a bal kezemet és értésemre adta, hogy simogassam a pociját. Majd közölte, hogy "káká", s mutogatott a pelusára.

Őőőőő... először úgy tettem, mintha nem érteném... de hiába... "Káká!" - kiabálta többször is és csapkodta a pelusát a lábacskái között.

Sóhajok közepette indultam a vesztőhelyre. Kipakoltam mindent a pelenkázókosárból, majd nagy levegőt véve kinyitottam a pelust... de tömény pisiszagon kívül semmi sem volt benne. Ránéztem Sebire: "Nincs is kaka!". A gyerek meg vigyorgott, s egyetlen gyors mozdulattal, hangos kacagás közepette legördült a pelenkázóról, majd markolászni kezdte a kukacát.

Letöröltem, majd hagytam picit száradni a bőrét, aztán kenőcs és új pelus. Mikor végeztünk, felült, érdeklődve figyelte, ahogy összepakoltam. Közben szopizta az ujját... (Nem tudom, emlékszel-e még, hogy mit csinált előtte?)

Rámosolyogtam, majd kiléptünk a fürdőbe kezet mosni.
- Megmostuk, most kapsz enni, jó? - kérdeztem tőle, majd felvettem, s a konyhába mentünk. Beültettem a székébe, s hogy ne elégedetlenkedjen, szóval tartottam:
- Nem is kakiltál be... csak le akartad venni a pelust... hogy játszhass a kukacoddal... Te becsaptad apát, igaz? - kérdeztem tőle tettetett nehezteléssel.
Erre Sebestyén kivette az ujjacskát a szájából és széles mosoly közepette bólogatni kezdett. :D