Soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz! (Márai Sándor)

2012. november 29., csütörtök

Diagnózis

Mára sikerült összeszednem minden bátorságomat és megtipornom minden megmaradt büszkeségemet, így elmentem orvoshoz. Régi emlékeimből fakadóan azt hittem, órákat fogok várni a sebészeten, de nem így történt, hárman voltak előttem.

Időm se volt gondolkodni, hogy ennek mi lehet az oka, már hívtak is befelé. Joviális arcú doki fogadott – a sarokban két asszisztensnővel, nyeltem is egy nagyot, hogy most mi lesz –, s miután elmotyogtam neki a kipufogónyílásom mellett történt balesetet, egyből megkért, hogy feküdjek fel az asztalra, letolt gatyával. Csak így, semmi előjáték...

Mikor hallottam a gumikesztyűk csattanását, s a doki megszállott mosollyal az arcán mögém lépett, már éreztem, hogy itt komoly baj lesz... Megvan az a jelenet a 300 című filmből, mikor Butler beleordítja a kamerába, hogy "THIS IS SPARTA!"? Na, drága testvérem, az kutyafütyi volt ahhoz képest, ahogy én engedtem ki – a feleségem szerint – amúgy kellemes baritonomat.

De nem kell megijedni, ez még közel sem volt olyan rossz, mint mikor a doki elkezdette még beljebb tömködni az ujjait. Megmondom őszintén, ekkor már fogalmam sem volt arról, hogy merre is kalandozik. Kidülledt szemeim könnybe lábadtak, s olyan izmok rándultak bennem össze, melyeket, szerintem, egy anatómiai atlaszban is hiába keresnénk. Remegtem mint egy kocsonya, szakadt rólam a víz. Közben persze üvöltöttem, ezt el ne feledjük!

Észre se vettem, mikor végeztünk, csak azt tűnt fel, hogy csend van. Felnéztem az orvosra, s félve kérdeztem tőle, hogy ugye végeztünk... Életemben nem voltam még olyan megkönnyebbült, mint amikor közölte, hogy igen. Felöltöztem, közben az egyik asszisztensnő megírta a leletemet. Az orvos ellátott pár életviteli tanáccsal és receptekkel (krém és kúp). Reszkető lábakkal és elcsukló hangon köszöntem el.

Csak itthon néztem meg a leletet. A kötelezően feltüntetett adatokon felül van rajta összesen vagy 15 szó. Könyörgöm, ez a kis anális nem volt ilyen banális! Bizalommal odaadtam a testemet, az egyik legintimebb testtájamat és cserébe kapok nyamvadt 15 szót? Legalább egy doboz bonbon, vagy egy szál virág jól esett volna...

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése


A megjegyzések moderálás után kerülhetnek ki a blogba!