Soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz! (Márai Sándor)

2017. június 13., kedd

Megtáltosodtam

Hűha, mi történt velem,  hogy ilyen hamar írok? :-o

Végül is, semmi különös, kedvem támadt körmölni kicsit. Betöltöttem az "írós" zeneválogatásomat a YouTube-ról és az ujjaim elkezdtek mozogni. Hát gyorsan alátoltam a billentyűzetet. ;)

Kezdeném azzal, hogy ha lassabban is, de továbbra is fogyok. Bár az utóbbi időben, valószínűleg a fellobbant bélgyulladásomnak is köszönhetően, meg az ízületi fájdalmaim következtében is, kissé elengedtem magam. Nem nagy dolgok, összeszűkült gyomorral nehéz is lenne. De megkóstoltam ezt-azt, egy-egy gombóc fagyi, húsvét környékén sütemények... Ennek ellenére már 117 kg alatt tartok. Feltolok egy képet is ide, még márciusi, de témához illő.


A nadrág a 2015-ös állapotomat mutatja, 150 kg-ot. Semmi kalóriaszámolás, semmi megerőltetés, semmi önsanyargatás, vagy önostorozás. Kényelmes, komótos, békés, higgadt tempó. Ott tartok, hogy a konfekció mérettábla felső határáról már válogathatok ruhákat. Ez iszonyat régen volt így utoljára, rendelni, varratni kellett, ha szükségem volt valamire. Most meg találtunk fürdőnadrágot is. Igaz, évek óta nem voltam strandon, még tinédzser voltam, ha jól emlékszem. Most viszont kell, mert megyek majd fürdőbe.

Bizony, a helyi gyógyfürdő szolgáltatásait veszem majd igénybe. Voltam reumatológián, ahol kiírtak ezt-azt, többek között gyógyfürdőben lubickolást, masszázst és vízi tornát. Utóbbi, gondolom, valami olyasmi lehet, mint a Hegylakóban, mikor Ramirez kitessékeli Connort a csónakból. Csak én nem vagyok halhatatlan...


Mostanában gyakrabban vezetek, természetesen tornacipőben, s kezdek egyre nagyobb önbizalomra szert tenni. Nem, nem kell olyasmitől félni, hogy elszállok magamtól, hogy Vettelnek hiszem magam és kitolom szegény Azúrból a lelket is. Parkolni továbbra sem tudok (úgy, ahogy szeretnék), de nem adom fel. István szomszéd még fel is festette a helyet a házunk előtt, ahová állni szoktam, hogy megkönnyítse a dolgomat.

S ha már Azúr: nemrég elvittem a helyi gumishoz, mert hiába állíttattam be a futóművet márciusban, egy közeli városban, még mindig nem tetszett, ahogy a kormánykerék állt. Korábban balra "lejtett", utána meg jobbra. Most viszont jó. Apróságnak tűnik, de egészen más élmény így vezetni.

A műhelyben derült ki, hogy szervizbe kell vinni a lánykát, a kormányösszekötő gömbfejnél és a toronycsapágyaknál (milyen szavakat tanulok, eszem megáll!) is akad tennivaló, plusz, valószínűleg a kézifékem akkor is fog valamennyire, mikor kioldom. Ha már ott leszek, rakatok a drágába pollenszűrőt is, mert jelenleg nincs. Gondolkodom még a fejegység cseréjén is, bár a mostani hangjával elégedett vagyok, de a kezelőpanel az olvashatatlanságig kopott, illetve még kazettát fogad plusz zenehordozóként. Ellene szól, hogy alapvetően keveset vezetek hosszabb távra, városban meg zavar a rádió és a zene. De piszkálja a fantáziámat egy menetkamera (fedélzeti kamera, autós kamera, dashcam) beszerzése is.

Holnap vége a tanévnek. Mindkét gyerek eszeveszetten örül ennek a ténynek. Benikém, ha igazak a pletykák, angolból és történelemből is dicsérettel zár. Azon gondolkodom, mi lenne, ha még szeretné is a törit? :D Sebi egész évben 100%-os felmérőket írt angolból, büszke is vagyok rá, szívem legmélyéig.

Krisztám múlt hét szombaton Szekszárdon járt, egy tornát tanult be, meg. Most is itt ugrabugrál mögöttem. Nem örültem neki, hogy egyedül megy és egyedül hagy minket, de túléltük. Sokat segített, hogy azt ígérte, ha rendszeresen tornázik, ruganyosabb lesz és az nekem is... khm... jó lesz, bizonyos helyzetekben. Remélem a legjobbakat!


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése


A megjegyzések moderálás után kerülhetnek ki a blogba!