Soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz! (Márai Sándor)

2009. február 24., kedd

A XXI. századi magyar rabszolgák

Már egy ideje gondolkodtam, hogy leírjam-e, de a tegnapi nap úgy döntöttem, megteszem. Párommal a Lidl nevű, nem rég nyílt üzletben vásároltunk. A boltban egy polcot külön a Ferrero cég remekeinek áldoztak. Erről jutott eszembe minden és ez az oka a mai bejegyzésnek is.

Életem egy korábbi, rövid szakaszában csökkent munkaképességűeket alkalmazó cégnél dolgoztam. A fekélyem okán 50%-os voltam, de később, mivel nem mentem el a felülvizsgálatra, ezt nem hosszabbították meg.

Egy rövid ideig tehát hivatalosan is "félember" voltam, még ha nem is kaptam semmiféle rendszeres szociális vagy egyéb juttatást senkitől sem. Akárhol voltunk feleségemmel segítséget kérni, mindenhol falakba ütköztünk. Az önkormányzattól kaptunk időnként - talán félévente - pár ezer forintot. Pedig nem voltunk túl jó anyagi helyzetben, párom GYES és GYED pénzéből éltünk hárman, ami akkor kb. 80ezer forint volt. Ebből kellett ellátni az akkor még csecsemő fiúnkat és önmagunkat is. Mit mondjak, ha a szüleink nem segítettek volna, éhen halunk.

Szóval ebben a helyzetben jelentkeztem az egyik helyi cégnél, mely csökkent munkaképességű embereket foglalkoztatott és foglalkoztat is a mai napig. A Kinder JOY tojásokba csomagoltunk játékokat. Hivatalosan ugye egy nem egészséges ember nem dolgozhat 8 órát, így mi is csak 7 órát és 50 percet voltunk a munkahelyünkön. Ebből le kell még vonni - ha jól emlékszem - összesen 20 perc szünetet. Ergo, napi 7 és fél óra.



A feladat így nézett ki: széles asztalok egymás mellett sorokban, mellettük kétoldalt székek. Ha jól emlékszem 16 tojás volt egy "íven" - amit később daraboltak különállókra -, így 16+1 (a +1 a sor végi meo-s) ülőalkalmatosság volt egy sorban. De lehet hogy rosszul emlékszem és csak 14, de végül is mindegy... Középen nagy kosarakban a játék alkatrészek és az összeszerelési útmutató papírok. Én először egy kék kisautót rakosgattam 7 és fél órán keresztül, úgy, hogy pár másodperc alatt az összes alkatrészt és papírt úgy kellett a tojásba helyezni, hogy az ne lógjon ki, ne legyen púpos - belesüllyedjen a tojás peremének síkjába. Később egy Frankeinstein szörnyet, majd a jégkorszakos mamutok közül a lányt.


A mamutlányt bízták rám (balról az első).

Na az még egy szép produkció volt. Eredetileg minden mamut lány be volt csomagolva nylon zacskóba, amiben még egy összeszerelési útmutató is volt. Ezt úgy kellett pillanatok alatt felbontani, hogy ne repüljön szanaszét a műanyag és ne tépjem el a mellékelt papírt se. Ha ez megvolt, a színes és a figyelmeztetéseket tartalmazó papírt is, majd ezeket a műanyagokat is bele a tojásba és tovább tolni a soron, hogy a következő ember is belerakhassa a saját játékát.

Emlékszem, órákat töltöttünk el a párommal itthon is, hogy a színes papírokat hajtogattuk. Tudod, amin azt láthatod, hogy még milyen egyéb játékokat találhatsz a tojásokban. Csak azért, hogy másnap ne nekem kelljen munka közben még azt is megcsinálnom.

Így nehéz érzékeltetni, de hidd el, ha 7 és fél órán keresztül kellene ilyen monoton és nagyon megerőltető munkát végezned, te sem lennél sokáig vidám. Betegebb lennél pár hónap után, mint mikor odakerültél. Bár eleinte még jókat beszélgettünk, meséltünk egymásnak munka közben, de egyre gyakrabban szóltak ránk, hogy a kezünk járjon, ne a szánk. Ehhez még add hozzá a főnökasszony állandó kiabálását, amikor valakit valamiért lehordott, megalázott mások előtt. Vagy csak úgy kiabált valamiért, sokszor fogalmunk sem volt miért. Plusz, hogy boldog legyél, a minél nagyobb haszonért a tél kellős közepén egészen finoman lejjebb vették a gázzal működő fűtést (7 és fél órát ültünk a hidegben). Aztán meg morogtak, hogy miért fázunk meg, öltözzünk fel.

Apropó megfázás! Bár hajhálót és köpenyt kellett viselnünk, de az a kutyát nem zavarta, hogy valaki betegen jött dolgozni. Az a munkavállaló baja, nem a cégé. Ott ültünk - és ülnek most is - taknyosan, köhögve, lázasan és raktuk a játékokat, amit Ti gyanútlanul a gyermekeiteknek adtok oda...

Ennek fényében ajánlom figyelmedbe a Ferrero minőségpolitikáját:

A Ferrero a minőséget mindenekfelett szem előtt tartva végzi összes tevékenységét. Szigorú minőségbiztosítási rendszert alkalmaz az egész világon. A vállalat kizárólag olyan gondosan megválasztott alapanyagokat használ, amelyek megfelelnek a beszállítókkal szemben támasztott szigorú minőségi elvárásoknak, ezen túl felügyeli a teljes termelési folyamatot. Követi és ellenőrzi a termék útját egészen a fogyasztóig, ezáltal biztosítja, hogy a termék változatlan minőségben jusson el az üzletekbe.

(http://www.ferrero.hu/ferrero.php)

Azt kérdezed, mennyit kerestem ezzel a sz@r munkával. Le merjem írni? Nettó 40ezret, kemény magyar valutában. Mivel teljesítményben voltunk - mindig a mi sorunkba kerültek az újoncok -, a jobban teljesítő soroknál volt aki megkapta az 50-60 ezret is. De ezért a plusz pénzért eszement tempót kellett produkálniuk az amúgy is beteg embereknek. De a muszáj nagy úr, nekem is. Közben úgy tönkrement a gerincem a rossz minőségű székek miatt, amiken ülnünk kellett - vagy állnunk az asztal mellett -, hogy miután felmondtam, két hónapig gyógytornára jártam. Ennyi idő kellett, hogy éjszaka ne arra ébredjek, széthasad a derekam. Bár tény, a bal lábam - ami a gerincem miatt egyre jobban fájt és zsibbadt - a mai napig kissé érzéketlenebb, gyengébb és bizonytalanabb, mint korábban.

Mikor felmondtam, hatalmas kő gördült le a szívemről. Feleségem egyetértett velem, azt mondta inkább legyünk megint rosszabb anyagi helyzetben, mint hogy még jobban megbetegedjek és még több gyógyszerre, kezelésre legyen szükségem. Ez volt 2006 márciusában. Novemberig megint nem volt munkám, akkor kerültem oda, ahol most dolgozom. Itt sem keresek annyit, hogy szétszakadna a pénztárcám - kicsivel többet, mint a fent írt keresetem dupláját -, de a két hely között ég és föld a különbség.


2009. február 23., hétfő

Feltalálta már valaki az időgépet? :P

Kézikönyv 1955-ből: A jó feleség

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek (részlet).

"Készítse el a vacsorát időben! Már reggel tervezze meg, vagy akár előző este, hogy a férjét finom vacsora fogadja, amikor hazaér a munkából! Így adja tudtára, hogy gondolt rá, amíg ő dolgozott és gondját viseli a szükségleteinek!


A férfiak többsége éhes, amikor megérkezik a munkahelyéről, és a kedvenc ételének elkészítésével kielégíti a meleg fogadtatás iránti vágyát. Készüljön fel a fogadására!


Pihenjen 15 perccel az érkezése előtt, így Ön friss és üde lesz, amikor megérkezik! Igazítsa meg a sminkjét, tegyen szalagot a hajába, és nézzen ki frissen! Az Ön férje sok időt töltött a munkahelyén fáradt emberek között. Legyen érdekes és vidám! A munkanapja unalmas volt és szüksége van egy kis szórakozásra, és az Ön egyik kötelessége, hogy ezt biztosítsa.


Csökkentse a zajt! Amikor a férje hazajön a munkából, kapcsolja ki a háztartási berendezéseket, és mondja meg a gyerekeknek, hogy ők is csendesedjenek el! Legyen boldog, hogy láthatja őt! Melegen mosolyogjon rá és mutassa ki őszinte vágyát, hogy teljesítse a kívánságait! Halgassa meg, amit mondani akar, és még ha Önnek is sok mondanivalója van számára, ne tegye azt közvetlenül a hazaérkezését követően! Először ő beszéljen, biztosan fontosabb dolgok kavarognak a fejében Önnél.


Ne zavarja. Ne panaszkodjon, ha a férje későn érkezik haza, vagy ha este el akar menni vacsorázni Ön nélkül! Vita helyett próbálja meg megérteni, mekkora nyomás alatt van a munkája miatt!


Amikor otthon van, biztos pihenni és ellazulni szeretne. És végezetül, ne tegyen fel szükségtelen kérdéseket, és ne gyanakodjon az ítélőképességében vagy feddhetetlenségében!


Ne felejtse el, hogy ő a ház ura, és mint olyan, mindig keresztülviszi a saját akaratát becsületesen és igazságosan.


És jegyezze meg, a jó asszony tudja, hol a helye!"


2009. február 20., péntek

"RE!"

Mai bejegyzésem címét a Lineage2-ős időszakomból merítettem, amikor is ventrilo szerveren keresztül, élőszóban kommunikáltunk egymással és a "RE!" azt jelentette: visszajöttem (például a mellékhelyiségből, kajolásból, fürdésből... stb). Kissé alap angolomból ítélve ez a return(ed) rövidítése, mely hasonló tartalommal bír.

Egy szó mint száz: visszajöttem. Bár még küzdök a náthával, de immár kifelé megyek belőle. Kisfiam is, párom is hasonlóan érzik magukat, amennyire én tudom, látom.

Az utóbbi napokban újra elkezdtem nyomtatott sajtót olvasni. Már úgy értem papíralapút. A Magyar Hírlappal kezdtem, de csak egyetlen számot vettem meg. Mélységes mély csalódás ért. A korábban politikailag mondhatni középen álló - s emiatt általam igen csak kedvelt - napilap eltolódott jobbra. Cikkeikben világosan kiviláglik, hogy nem tudják túltenni magukat a miniszterelnök szavain, miszerint a minisztériumok ne fizessenek elő a lapra. Ezzel magam sem értek egyet, de amit a Magyar Hírlap művel, az már túlmegy a bohózat kategórián is. S mondom, csupán egyetlen egy számot vettem meg.

Már azon is nehezen teszem túl magam, hogy egy értelmes embernek miért esik nehezére az ország egyik vezető személyiségéről emberi hangnemben írnia, s az őt megillető titulussal emlegetnie. Mondjuk így: "úr", vagy "miniszterelnök"..., nem csak egyszerűen "Gyurcsány", vagy hovatovább nem csak "Feri", "Fleto". Nekem sem a szívem csücske a miniszterelnökünk, mint ahogy egyik politikus, vagy oldal sem - olyan még nem születetett, aki ne hazudott volna a szemembe -, de önmagamról állítanék ki szegénységi bizonyítványt, ha képtelen lennék legalább ennyire tisztelni egy másik embert - mint Isten másik teremtényét.

Elvileg a válságról, a bejelentett intézkedésekről kellene szólnia a lapnak - táblázatok, értékelések, szakvélemények - , de ennek nyomát sem találtam. Csak a szidalmak, az ócsárlás, a gúny, a sértődöttség... Hirtelenjében ennyi jut eszembe a lapból: az egyik cikkben azon véleményének adott hangot a publicista, hogy ma hazánkban egy normális, épeszű ember, ha meglátja a miniszterelnököt a televízióban, lerúgja a készüléket, odavágja a fotelt... Jelentem tisztelettel, a fenti értékrend alapján én nem vagyok normális. Életem 30 éve alatt ugyanis maximum annyira ragadtattam ilyen helyzetben magam, hogy elkapcsoltam, vagy lekapcsoltam a TV-t.

Két okból is.

Egyrészt, mert semmi kedvem nem volna másik készüléket és másik fotelt venni. A tovább következményekről nem is beszélek (áramütés, tűz...). Másrészt engem úgy neveltek, hogy egy nálamnál idősebb és/vagy befolyásosabb embert illik végighallgatni. Még akkor is, ha nem értek egyet vele. Elvileg erről is szólna a kommunikáció.

Persze, saját táboron, saját olvasóközönségen belül a legmesszebbmenőkig elfogadott a cikk szerzőjének viselkedése és javaslata, de számomra szomorú tény, hogy kicsiny országunk hosszú történelme során sem tanulta meg az összefogást. Néhány esettől eltekintve mindig egymás torkát akarják átharapni az emberek. A probléma megoldása helyett...


2009. február 17., kedd

Sok beszédnek...

Hát igen, dobáljatok meg, de mostanában nem lehetett azzal vádolni, hogy túl sokat beszélek. Itt legalább is nem. Hogy mi az oka? Nem is tudom...

Talán a rossz időjárás, talán a fiam megfázása és magas láza, vagy a párom terhességből gyomorproblémái. Netán a hátfájásom. Vagy mindegyik...

Kicsit unom már ezt a telet. Illetve nagyon unom. Én, aki nincs túlzottan oda a nyárért, most már hiányolom a meleget, a jó időt. Állandóan fúj a szél, esik a havas eső, borult az ég és hideg van. Tele van már vele a... Benike sehogy sem tud igazán kikeveredni a megfázásból, mert mire kicsit jobban lenne, megint jön egy nyavalya, meg a nyálkás, esős idő, valami járvány, hasmenés... Szegénykém sehogy sem tud igazán meggyógyulni.


2009. február 12., csütörtök

Nem csak ők vezetnek így!

2009. február 11., szerda

Nyertem a lottón?! :P

Ma kaptam az alábbi értesítést. Csak erős idegzetűeknek! :D


EMAIL LOTTERY ONLINE PROMO 2009







FROM: THE DESK OF THE Vice President INTERNATIONAL
REKLÁMOK / díjátadások DEPARTMENT AUSZTRÁL
NEMZETKÖZI lóversenyfogadás LOTTERY Corporation;

DÁTUM: 10/02/2009
REF SZÁMA: 475061725
Gy.sz.: 7056490902/188
WINNING SZÁMA: GB8701 / L KNK

Gratulálunk! Gratulálunk! Gratulálunk!

Tisztelt Hölgyem / Uram!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a kibocsátás a díjat a február 10, 2009-ben, az Ausztrália NEMZETKÖZI LOTTERY, amelyet teljes mértékben alapuló elektronikus kiválasztása nyertesek segítségével e-mail címét, az e-mail tulajdonítottak jegy száma; 4706172507056490902 sorozatszámnak 7741137002. Ezt a tételt felhívja a szerencsés számok a következőképpen 5-13-33-37-42 bónusz szám 17, amely így megnyerte a lottó, a második kategóriába tartozik. Ön már jóváhagyott egy összegben fizeti US $ 500000 (ötszázezer USA dollárban) készpénz hitel file Ref: ILP / HW 47509/02 a teljes készpénz díja $ 16.700,000,00 hogy megosztott között nyolc Lucky győztesei ebben a kategóriában

Minden résztvevő útján kiválasztott Szavazni számítógépes rendszert dolgozott formában Kilenc százezer e-mail címét, Kanada, Ausztrália, Egyesült Államok, Ázsia, Európa, az oroszok, a Közel-Keleten, Afrikában és Óceániában része nemzetközi akcióinkról program, amely évente egyszer kerül sor. Ez Lottery volt támogatni és Sponsored egy konglomerátum néhány multinacionális vállalat, amely részét képezi a társadalmi felelősség, hogy a polgárok számára a közösség, ahol műveleti bázisán.

Ráadásul a részleteket (e-mail cím) tartozik, a képviseleti iroda Afrikában jelzett ilyen játék kupont, és a nyeremény dollár 500000,00 fogják engedni, amit ez a regionális irodát Afrikában. Reméljük része a díjat, akkor részt vesz az év végi nagy tét 1,3 milliárd dolláros nemzetközi felhívja.

HOGYAN igényt a díjat:
Egyszerűen kapcsolatba fiducially minőségben,
MR Kelvin ANIKAS
TEL +234-7032-484983
E-mail: claimsdeptunit.anikas @ hotmail.com


WINNERS kérelemben kifizetést.

Teljes név ..............................
........

ADDRESS ...............................................

Foglalkozás ...........................................

SEX ................................................. ........

Családi állapot ...................................

SZÜLETÉSI IDŐ ......................................

COUNTRY ...............................................

TELEPHONE .........................................

AMOUNT WON .............
........................

DÁTUM WON ...........................................



Kérem Önt, hogy töltse ki a fenti információkat és megküldi a regionális képviselője Mr. Kelvin ANIKAS aki kapcsolatba email address.You is, hogy több információ van az a győztes.

Ha fájlt a követelést. Kérjük árajánlatot a referencia, Köteg és nyerő szám, amely megtalálható a bal felső sarokban ezt az értesítést, valamint a teljes nevét, címét és telefonszámát, hogy keresse meg a fájl könnyen. Biztonsági okokból, meg tanácsot, hogy minden nyertes az információkat bizalmasan az állami, amíg a követelés a feldolgozott és a nyeremény engedni magának. Ez része a biztonsági protokoll, hogy elkerüljék a kettős azt állítva, és nem indokolható kihasználva ezt előre nem résztvevő vagy nem hivatalos személyzet.


Koordinátort ausztrál Lottery International.
Kérjük, ne válaszoljon EZT EMAIL.CONTACT
YOUR AGENT ÁLLÍTÁSOK
MR Kelvin ANIKAS
TEL +234-7032-484983
E-mail: claimsdeptunit.anikas @ hotmail.com

Megjegyzés: Az összes nyeremény kell azt állította, húsz napon belül a today.After ez az időpont nem várt minden alap lenne adományozott jótékonysági homes.Remember idézni Önnek információt minden levelezést a követelések ügynök.

Gratulálok ismét az Ön nyeremény!

Üdvözlettel
Rev Sholes Kacsa
Thanks:
IRÁNYÍTÁS, Ausztrália LOTTO LOTTERY INC


2009. február 5., csütörtök

Megszakítjuk műsorunkat...

Megszakítjuk műsorunkat a különleges hír miatt: Beni egyedül írt! Egészen pontosan: anya diktált, Beni írt. Méghozzá a saját nevét.

Íme a bizonyíték:




...

Nesze neked gazdasági válság!

Lementünk az óvárosba vásárolni. Ne gondolj nagy dolgokra. Vettünk a JYSK-ben (ejtsd: jüszk) egy kényelmes párnát a fotelembe, mert nem bírja a bőröm a bőr borítást. Beleizzadok, bevörösödik a combom és viszket. Párom is vett magának egy új párnát, de ő alváshoz. Ideje volt, a másik eléggé elfáradt már. Aztán ha már ott voltunk, átmentünk a közeli számítástechnikai üzletbe. Nem én akartam, hanem Kriszti, ami már magában egy csoda, de hagyjuk! Még a végén olvassa ezt a bejegyzést és kapok a fejemre... :P

Szóval, a számtech boltban vettünk egy új billentyűzet és egér szettet. De nem is akár milyet ám, hanem vezeték nélkülit! Trust, fekete, tele van funkciógombokkal. Ez nem is baj, azonban az igazi szempont esetemben az egér mérete volt. A kisméretű egerektől megfájdul a csuklóm, a keskenyektől a kézfejem... ez viszont pont jó. Azt hiszem akkora, mint amit eddig használtam (A4Tech vezetékes egér). Úgyhogy ez is kényelmesnek ígérkezik. Csak még nagyon szoknom kell a billentyűzetet. Az előbb lazán kikapcsoltam a gépet, pedig csak a mínusz jelet kerestem. :/


Beni kapott egy felhúzos bárányt, ami össze-vissza mászkál. Mióta látta az egyik mesecsatornán, hogy valamelyik mesében a főszereplő kislánynak van egy felhúzhatós egere, a Kisvakondnak meg autója, ilyesmit szeretne. Látni kellett volna a boldogságtól csillogó szemecskéit, mikor felhúztuk neki a barit és játszhatott vele. :D

Sebi szépen erősödik, rendszeresen rúgdalja a "ház oldalát". Beni meg is kérdezte, hogy mi lenne, ha akkorát rúgna, hogy kilyukadna az anya hasa... :)

Holnaptól megint melózom, nappalos leszek. Estére kileszek, mint egy liba. Nem ígérek semmit sem.


2009. február 3., kedd

Colitis Ulcerosa

Mivel sokan kérdezték mi bajom, hát íme, egy kis info:

- Mi az a Colitis Ulcerosa?
- A CU kezelése.

Jó olvasgatást!

P.S.: javallanám, hogy közben ne egyél...

...

2009. február 1., vasárnap

Február első napja

Annak ellenére, hogy körülbelül 5-6 nap telt el, igazán érdemi dolog nem történt. Ami mégis, azt egy idős ember iránti tiszteletből nem mondom el.

Inkább arról írok, hogy a párom jól van, egyre jobban gömbölyödik a pocija. Sebi pedig tornázik rendesen, sokszor úgy dudorodik Kriszti hasa, mintha egy alien - tudod, a nyolcadik utas - akarna kibújni belőle. Apropó, ha nem mondtam volna eddig: Sebestyén Hunor. Jelenleg 99% hogy ezt a nevet adjuk neki. Még feleségem változtathat a Hunoron, a Sebi már marad. Így is hívjuk.

Egyik este - még régebben - odanyomtam az arcomat a kerek pocakhoz és elkezdtem beszélni a fiamhoz. Ismerkedjen csak a hangommal, Beninél is bejött a dolog. Nos, Sebi egyéniség: orrba rúgott, nem is egyszer. Hangosan felnyögtem, mintha fájna. Hadd legyen önbizalma a gyereknek. :) Ugyanakkor már most tiszteli az atyai kezet: ha viháncol és asszonykám hasára teszem a kezem, elcsendesedik. Legalább is egy időre. Ha elég türelmes vagyok, előbb-utóbb újra elkezdi. Szeretem az ilyen elcsent pillanatokat. :D

Első csemeténk próbálgatja művészi szárnyacskáit. Hóembert, mozdonyt, virágot... rajzol. Persze a maga kis módján, de annyira aranyos, mikor mutatja és magyarázza a rajzát. Mindig megdícsérem, legyen bármilyen furcsa is amit alkot. Szeretném, ha mindkét gyermekemnek elég önbizalma lenne, bátrak lennének, ki tudnák fejezni magukat és képesek lennének értelmesen kommunikálni. Éppen ezért Benit is mindig igyekszem meghallgatni, gyakran kérdezem tőle, mit álmodott, hogyan érezte magát... stb. Tudjon beszélni, szavakba önteni a gondolatait, érzéseit.

Magamról pár sor végezetül: beteg vagyok. Vacakol a fekélyem, gyakran járok a mellékhelyiségbe. Egyelőre nem durva, csak kellemetlen. Értsd úgy, hogy kicsit fáj, kicsit vérzik, kicsit feszül... nem görcsöl durván, nem folyik nonstop a vérem és nem érzem úgy, mintha egy macska élezné a körmeit a belem belső felszínén.